A kötetet szerkesztette és az eredetivel egybevetette Pálfalvi Lajos A háborús katasztrófa, a sztálini diktatúra és az emigráció sokkja mély válságba sodorta Miłoszt az ötvenes évek elején. A Családias Európa az évtized végén, a személyiség reintegrációja után született. A szerző már túl volt a szellemi élet leigázását bemutató esszéin, az idilli gyermekkort és a háborút követő hatalomátvételt leíró regényeken. Ebben az esszékötetében szellemi önéletrajz keretében mutatja be azt a Közép-Európát, amelyet épp akkor próbáltak megfosztani kulturális identitásától. Miłosz hű maradt a romantikus antropológiához, bármilyen rejtélyesnek is tartotta az identitást, hitt abban, hogy a látszatok, a maszkok mögött nem tűnik el a belső lényeg, az önvizsgálat során pedig eljuthatunk ide. Az önéletrajzi szólam megteremti a személyiség folytonosságát a litvániai gyerekkortól a franciaországi emigrációig, még akkor is, ha közben városok, országok tűnnek el a térképről. Miłosz reménytelen helyzetben, a Közép-Európa-divatot évtizedekkel megelőzve hirdette az elszakított régió európaiságát. sakriti opis